1999 - Alapítás és kezdetek: A Pogány-havas Kistérségi Társulást 1999-ben alapították meg civil társulásként (non-profit, politikamentes), amelynek célja a helyi közösségek együttműködésének erősítése, a közös fejlesztések koordinálása, valamint a természeti és kulturális értékek védelme volt. A társulás Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére és 7 település önkormányzatának összefogásával jött létre: kezdetben Csíksomlyó (Sumuleu Ciuc), Csíkpálfalva (Păuleni Ciuc), Csíkszentmihály (Mihăileni), Csíkszépvíz (Frumoasa), Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Jos), majd később csatlakozott Gyimesbükk (Ghimeș-Făget). A társulás székhelye Csíkszeredában (Csíksomlyón) volt található. Az alapítást az motiválta, hogy a térség települései közös erővel valósítsanak meg fejlesztéseket, amelyek egy település számára nehezebben lennének elérhetők.

2000-2010: Alapvető szervezeti működés és együttműködések. A 2000-es évek elején a társulás a terepmunka és partnerségek kiépítésére koncentrált: térségi marketing, turizmus népszerűsítése, helyi termékek és kézműves értékek bemutatása, közösségi rendezvények szervezése. Ebben az időszakban a szervezet a helyi civil és gazdasági szereplőkkel, kutatókkal és önkormányzatokkal alakított ki együttműködéseket, amelyek később meghatározóvá váltak a térségi programokban.

2010-2015: Natura 2000 és természeti értékek integrációja. A 2010-es években a Pogány-havas Kistérségi Társulás aktív szerepet vállalt a Natura 2000 természetvédelmi területek menedzsmentjének előkészítésében és alkalmazásában. A Csíki-havasok és a Depresszió/Nyereg körüli Natura 2000 területek esetében a társulás szakmai konzultációkat, helyi felméréseket és közösségi bevonást szervezett, hogy a helyi lakosok és gazdálkodók is megértsék a védelmi intézkedések célját és előnyeit. Ez az integrált megközelítés lehetővé tette, hogy az élőhelyek és fajok védelme ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is hatékony legyen.

2011: Hagyományos mezőgazdaság támogatása: ebben az évben indultak olyan kezdeményezések, amelynek célja a magas természeti értékű hagyományos mezőgazdaság fenntartása és népszerűsítése, különösen a hegyi kaszálók esetében. A projekt célja az volt, hogy bemutassa, miként lehet a tradicionális gazdálkodást úgy folytatni, hogy az természetvédelmi szempontból értékes élőhelyeket is fenntartsa és erősítse.

2013: Különösen mozgalmas és sikeres év volt az egyesület életében. A térség természeti és kulturális értékei nemzetközi figyelmet kaptak: a National Geographic magazin cikkben mutatta be az erdélyi kaszálórétek páratlan gazdagságát, hangsúlyozva a hagyományos gazdálkodás jelentőségét. Az év egyik központi eseménye az ötödik Szénafesztivál volt, amely augusztusban egy héten át várta a látogatókat gazdag programkínálattal, közösségi munkával és kulturális eseményekkel. A szénacsináló kalákák során helyiek és önkéntesek együtt dolgoztak a hegyi kaszálókon, ahol közel négy hektáron sikerült betakarítani a szénát, összesen tizenkilenc boglyát készítve. A munkát neves közéleti szereplők és külföldi résztvevők is segítették, ami tovább erősítette a Pogány-havas nemzetközi kapcsolatait. A térség hagyományai és természeti értékei a médiában is megjelentek: a Duna Televízió műsora országos nyilvánosságot biztosított a Szénafesztnek. Az év során rangos látogatás is történt, amikor Károly herceg személyesen is megismerte a Pogány-havas értékeit. A hegyi kaszálók jelentőségét bemutató dokumentumfilm nemzetközi díjat nyert, elismerve a hagyományos életmód és a biodiverzitás megőrzésének fontosságát. A Pogány-havas közössége emellett szociális kezdeményezésekben is aktív volt, különösen az adventi időszakban, amikor rászoruló gyermekek támogatására szerveztek gyűjtést. Mindezek együtt egy olyan évet rajzolnak ki, amelyben a Pogány-havas egyszerre volt a hagyományőrzés, az összefogás és a nemzetközi elismerés színtere.

2014: A Pogány-havas Kistérségi Társulás tevékenysége tovább erősödött, és mind helyi, mind nemzetközi szinten jelentős eredményeket hozott. Az év elején, márciusban a társulás közgyűlését Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartották, ahol a közösség jövőbeli tervei és aktuális feladatai kerültek napirendre. Ebben az évben nemzetközi elismerést kapott a Pogány-havas térség munkája: elérhetővé vált az a részletes esettanulmány, amely a Satoyama Initiative honlapján mutatja be a hagyományos tájhasználat és közösségi összefogás eredményeit. A társulás tavalyi csatlakozását követően 2014 tavaszán személyesen is bemutatkozott a Satoyama Initiative európai regionális konferenciáján, ahol a Pogány-havas példája mint követendő gyakorlat jelent meg. A helyi értékek megőrzése mellett a társulás nagy hangsúlyt fektetett az ismeretterjesztésre és a szemléletformálásra is: fotópályázatot hirdettek a székelyföldi csűrök funkcióváltásának bemutatására, amely egy készülő kiadvány alapjául is szolgál. A gazdálkodás támogatása érdekében bemutatót szerveztek a hegyi kaszálók művelésére alkalmas modern kaszálógépekről, ötvözve a hagyományos tudást a korszerű eszközökkel. Az év során nagy visszhangot kapott az a televíziós riport is, amely a társulás munkáját mutatta be, és 2014-ben elnyerte a Szabad Sajtó Napja szakmai díj első helyezését. Nyáron és ősszel szénacsináló táborok és közösségi programok erősítették a helyi összefogást, míg a POSDRU projekt keretében gazdaképzések indultak Hargita megyében. Az év végén a Pogány-havas közössége ismét bizonyította szociális érzékenységét: az Angyalkázás program keretében a csíksomlyói Szent István Gyermekotthon lakóit támogatták, nemcsak ajándékokkal, hanem személyes odafigyeléssel és törődéssel is. A 2014-es év így egyszerre szólt a hagyományok megőrzéséről, a tudás átadásáról, a nemzetközi kapcsolatok erősítéséről és a közösségi felelősségvállalásról.

2015: Az egyesület számára kiemelkedően gazdag és sokrétű év volt, amelyben a természetvédelem, a közösségépítés és a nemzetközi jelenlét egyaránt hangsúlyosan megjelent. Az év egyik legfontosabb kezdeményezése a Kaszálók Szépségversenye volt, amely kreatív módon hívta fel a figyelmet a Natura 2000 hálózatba tartozó, biodiverzitásban gazdag hegyi kaszálók értékeire és a hagyományos gazdálkodás fontosságára. A program nagy visszhangot váltott ki, és több tucat kaszálót díjaztak, erősítve a természet iránti felelősségvállalást. A társulás aktívan részt vett helyi fejlesztések előkészítésében is: sikerrel zárult a delnei közpark pályázat, valamint pozitív elbírálást kapott a gyimesközéploki járdaépítési LEADER-projekt. Munkatársaik egy fiatal gazdát is hozzásegítettek egy sikeres pályázathoz, amely lehetővé tette egy új gazdaság elindítását és mezőgazdasági gépek beszerzését. Az épített örökség védelme szintén fókuszba került: fotópályázatok, kerekasztal-beszélgetések és kiadványok foglalkoztak az átalakított csűrök megőrzésének kérdésével. Nemzetközi szinten is erősödött a Pogány-havas jelenléte, amikor Károly herceg 2015 júniusában útjára indította a „Románia legszebb fái” programot, amelyet a kistérség menedzselt az öreg fák és fás legelők védelmében. A téma európai szintre emelkedett novemberben, amikor a társulás szakmai konferenciát szervezett az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről és az uniós agrártámogatások hatásairól. A közösségi és kulturális hatásokat jól mutatta a szénacsináló táborok nemzetközi visszhangja is, amelyek külföldi résztvevőket inspiráltak saját hagyományaik újraélesztésére. Az év végén a Pogány-havas közössége ismét az összefogás erejét bizonyította az Angyalkázás programmal, amely rászoruló gyermekek karácsonyát tette szebbé, méltó lezárásaként egy tartalmas és értékteremtő évnek.

2016-2020: Gazdasági és közösségi fejlesztések. A társulás ebben az időszakban tovább szélesítette tevékenységét: falusi turizmus és vendéglátás fejlesztése, helyi termékek promóciója és piacra jutási lehetőségeinek támogatása, gazdálkodókkal és civil szervezetekkel való együttműködés, oktatási programok: ifjúsági képzések, szemléletformáló akciók, Erasmus+ és más európai mobilitási kezdeményezésekben való részvétel. Ez az évtized a fenntartható helyi fejlődés és közösségi bevonás erősítéséről szólt, amelyben a társulás koordináló és facilitáló szerepet töltött be.

2020-2022: Natura 2000 gondnokság és tudatos természetvédelem. A Pogány-havas Kistérségi Társulás tovább mélyítette a Natura 2000 területek kezelési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában való részvételét. Ez magában foglalta az élőhelygazdálkodás, ökológiai monitoring, helyi érintettek képzése és a fenntartható turizmus fejlesztését célzó tevékenységeket. A természetvédelmi programokba bevonták a térség iskoláit és civil szervezeteit, amellyel a helyi közösség tudatosságát is erősítették.

2023: a társulás aktívan dolgozott a helyi közösségek fenntartható fejlődéséért, különösen a mezőgazdaság, turizmus, természetvédelem és közösségi élet területén. A társulás segítette a helyi gazdákat tanácsadással az agrártámogatások és pályázatok (pl. AFIR Sub-măsura 16.4) sikeres elnyerésében, továbbá több új projektet kezdeményezett a mikrorégióban. Emellett felmérték az agrár- és környezetvédelmi támogatások abszorpciós szintjét, hogy hamarosan helyi tanácsadó pontokat nyissanak a tagközségekben a források hatékonyabb bevonásához. A társulás kiemelt figyelmet fordított a környezeti nevelésre és közösségi eseményekre, amelyek során parkok, források tisztítását és iskolai környezetvédelmi foglalkozásokat szerveztek, valamint támogatták a helyi kulturális és gasztronómiai rendezvényeket több településen. A Sport mindenkiért - úszás program keretében ismét lehetőséget biztosítottak a régió gyermekeinek rendszeres sportolásra, erősítve a közösségi egészségtudatot. A társulás tovább bővítette a mikroregionális fejlesztési stratégiát és akcióterveket, beleértve a kerékpáros turizmus cselekvési tervét, ami a helyi turizmus élénkítését célozza. A társulás regionális partnerségeket és képviseletet erősített, valamint reprezentálta a térséget szakmai rendezvényeken helyi, regionális és nemzetközi szinten is. Összességében 2023-ban a Pogány-havas munkája jól tükrözte a közösségi fejlődés, a fenntartható gazdaság és a természetvédelem közötti szinergiát: támogatva a helyi termelőket, fejlesztve sport- és ifjúsági programokat, ösztönözve az oktatást és kulturális eseményeket, valamint saját természetvédelmi kiadványt jelentettett meg  Egészség-turizmus és Gyógy-turizmus címmel.

2024: az év elején vezetőségváltás volt ami tovább erősítette az egyesület tevékenységének palettáját, valamint tovább folytatta közösségfejlesztési programjait, amelyek a helyi gazdaság, turizmus és partnerségek erősítését célozták. Az egyesület fő projektje továbbra is a Lactomont – prémium hegyvidéki tejtermékek értékesítését támogató program volt, amely rövid ellátási láncok kialakítását, bemutató üzlet, hűtőautó és termékpromóciós események szervezését tartalmazta; a projekt célja a helyi gazdák piaci belépésének biztosítása és a közösség gazdasági életének erősítése. A társulás koordinálta a Pogány‑havas Kistérségre vonatkozó kerékpáros akcióterv megvalósítását is, ezzel hozzájárulva a turizmus fejlesztéséhez. A szervezet aktívan részt vett a Pogány‑havas kistérségi általános fejlesztési stratégia kidolgozásában és regionális partnerségek építésében belföldi és külföldi szervezetekkel egyaránt. A társulás több hosszú távú partnerséget kötött, és támogatást nyújtott a helyi önkéntes tűzoltók, mentési szervek közötti szakmai tapasztalatcseréhez, kiképzéshez és együttműködésekhez. A szervezet kapcsolati hálót épített iskolákkal, fiatalok fejlesztése érdekében, beleértve Erasmus+ nemzetközi programokban való részvételt és képzések szervezését. Az egyesület aktív szerepet vállalt a Csík LEADER Egyesület működésében és pályázati lehetőségek biztosításában, továbbá több munkaponttal (Szépvíz, Gyimesközéplok) bővítette szolgáltatásait. A környezeti nevelés és ökológiai programok keretében fiatalokkal közös kirándulások, ökológiai képzések és tematikus díjak kiosztása valósult meg, továbbá könyvbemutatókat és kiadvány‑népszerűsítést (például Egészség‑turizmus és Gyógy‑turizmus) tartottak különböző kulturális helyszíneken. Egy nemzetközi projekt keretében a térség vendégül látta Billy Barraclough londoni fotóst, akinek mezőgazdasági munkát bemutató fotósorozatát nemzetközi kiállításokon is bemutatták. A társulás rendszeresen részt vett kulturális és gasztronómiai eseményeken – falu napok, helyi fesztiválok, Tusványos, Taste of Transylvania, Székelyföldi Gazdanapok és még sok más program lebonyolításában technikai, logisztikai és promóciós támogatást nyújtva. Az önkéntesség népszerűsítése érdekében több közösségi eseményen is önkénteseket szerveztek meg, és fiatalokat vonottak be nemzetközi ifjúsági csereprogramokba is. A társulás sportprogramjai közül az „Úszást mindenkinek” projektet kiemelten folytatták, amelyben több mint 220 helyi iskolás gyermek kapott rendszeres sportolási lehetőséget. Az egyesület munkatársai továbbá szakmai képzéseken, EU‑forrásokkal és pályázatírással kapcsolatos tréningeken vettek részt, valamint protokoll rendezvények szervezésével elősegítették a kistérségi vezetők és hivatalok közötti párbeszédet. Mindezek az intézkedések jól tükrözik azt a komplex és sokoldalú tevékenységet, amelyet az egyesület a közösségfejlesztés, a környezeti nevelés, a sport, a kultúra, a gazdasági támogatás és a partnerségek erősítése terén 2024‑ben végzett.

2025: a Pogány‑havas Kistérségi Társulás számára meghatározó volt a közösségfejlesztés, gazdasági támogatás és környezetvédelmi tevékenységek folytatása. 2025‑ben a szervezet tovább építette nemzetközi és uniós programban való jelenlétét: Erasmus+ ifjúsági mobilitási projektje („EURODEMOS: Exploring Democracy Across Borders”) elfogadásra került, így jogosult fiatalok nemzetközi mobilitására. A közösségi média felületeken megjelent, hogy az egyesület sikeresen zárta pályaorientációs képzés sorozatát is, amely a térség fiataljainak szakmai orientációját támogatta. A társulás tevékenyen vett részt a térség gazdaságának megerősítésében, beleértve a helyi termelők piaci kapcsolatait, bemutatóüzletek és logisztikai eszközök fejlesztését is. 2025‑ben a társulás több kulturális és közösségi eseményen működött közre (például helyi fesztiválok, gasztronómiai rendezvények, ifjúsági találkozók), tovább erősítve a mikroközösségek identitását és együttműködését. A közösségi programok mellett digitális és ifjúsági kommunikációs platformok (például Erasmus+ WhatsApp csoport) is elindultak, hogy a fiatalokat folyamatosan informálják és bevonják nemzetközi lehetőségekbe. A társulás aktívan támogatta a helyi önkormányzatokat a pályázati előkészítésben és projektírásban (pl. MOL pályázat, digitalizációs és fesztivál projektek), valamint részt vett szakmai egyeztetéseken a helyi gazdák, termelők, és a természetvédelem érdekében. A sportprogramok — különösen az „Úszás mindenkinek” — folyamatosan működtek, biztosítva a térség iskolásai számára a rendszeres testmozgást. Környezeti és természetvédelmi szinten a társulás szándéknyilatkozatot nyújtott be Natura 2000 védett területek védelmére, az önkormányzatok digitalizációs pályázatát is elindították, valamint részt vett több CIBioGo projekt steakholder találkozón is a biodiverzitás megőrzése témában. Ezzel párhuzamosan folytatódtak egyeztetések a fenntartható gazdálkodás és Gyógynövény‑Akadémia programok kapcsán a Kulturális és Innovációs Minisztériummal Budapesten. 2025 végén a társulás erősítette partnerségi kapcsolatait a térség szereplőivel és nemzetközi szervezetekkel, elősegítve Erasmus+ mobilitási projektek, DiscoverEU utazási lehetőségek és közösségi kulturális események megvalósulását. A szervezet aktívan támogatott helyi önkénteseket és fiatalokat, legyen szó díjazásokról, képzésekről vagy nemzetközi csereprogramokról, tovább növelve a közösségi részvételt és identitást. Összességében 2025‑ben a Pogány‑havas társulás gazdaságfejlesztési, ifjúsági, környezetvédelmi és kulturális programokban is aktív szerepet játszott, miközben nemzetközi projekteket és partnerségeket is erősített a mikrorégió fenntartható fejlődése érdekében.

2026: Jelen és jövőkép. Napjainkban a Pogány-havas Kistérségi Társulás továbbra is aktív szereplője a térségi fejlesztéseknek. Fő fókuszai: a természeti és kulturális örökség védelme, a helyi gazdaság és turizmus erősítése, a fiatalok bevonása és képzése, a fenntarthatóság és közösségi együttműködés népszerűsítése. A szervezet célja, hogy integráltan kapcsolja össze a természeti értékek megőrzését a helyi közösségek fejlődésével, és hosszú távon is elősegítse a Pogány-havas térségének fenntartható jövőjét.